Kötelező lesz a zöldhulladék gyűjtése – itt a jó alkalom felkészülni a konyhai és kerti komposztálásra!

2023. december 31-től kötelező lesz a szelektív zöldhulladék gyűjtése Magyarországon. Az Európai Unió által még 2018-ban  kezdeményezett, minden tagállamra érvényes gyakorlat az élelmiszerpazarlást és a hulladékgazdálkodást szeretné fenntarthatóbbá tenni. A döntést sok kritika éri, mert hazánkban még nincs akkora gyakorlata a komposztálásnak, mint amekkora lehetne. A december 14-én megjelent kormányrendelet ennek az uniós döntésnek tett most eleget.

Mivel a kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy ott kell bevezetni a rendszert, ahol az gazdaságilag racionálisan megvalósítható, a kistelepülések, főként a falvak kimaradhatnak ebből.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének egy felmérése szerint majdnem 1,3 milliárd tonna étel végzi a kukában évente. (Beleértve a háztartásokat, a mezőgazdaságot, vagy épp az élelmiszerláncok eladatlan élelmiszereit is.) Magyarországon például a NÉBIH adatai szerint a háztartások hulladékának csaknem 30-50 százaléka amúgy komposztálható konyhai zöldhulladék (lehetne), de jórészt erre nem kerül sor. Hogy ez miért baj?

• Maga a szemétszállítás is rengeteg szén-dioxid kibocsátással jár, így a hulladék mértéke közvetetten így is hozzájárul a levegő szennyezéséhez.
• Másrészről viszont amikor ez a nagy mennyiségű étel a szeméttelepekre kerül a rothadással irdatlan mennyiségű üvegházhatású gáz jut a levegőbe, mint például metán is.

E probléma enyhítésére kiváló ez a több országban már a mindennapok részévé vált gyakorlat. A döntést azért éri sok kritika hazánkban, mert több szakértő szerint ez a pár hónap rendkívül kevés idő ahhoz, hogy mind a technikai háttér megvalósulhasson, mind pedig a szemléletmód elterjedhessen. A komposztálás, egyes biohulladékok újra felhasználása sok kertész számára magától értetődő, de jóval kevesebb azon városban élők száma, akik törekednek a biohulladék környezetbarát feldolgozására. Egész egyszerűen azért, mert kevés a lehetőségük ehhez.

Az intézkedés ezt némiképp orvosolja: új szemetes érkezik a háztartásokba. Információk szerint ez egy kisebb, zárható edény lesz, melybe a biohulladék mindkét fajtáját gyűjthetjük majd: A biológiailag lebomló kerti hulladékot (ide tartoznak a beltéri növény nevelésből származó zöldhulladékok is) és a konyhai hulladékot (pl. zöldség maradványok, romlott étel, még a kávézacc is). Emellett az eddig is használt szelektív papír, műanyag stb. kukák mellé a társasházakhoz valószínűleg érkezik még egy nagyobb kuka is a zöldhulladék számára. Fontos, hogy a megszokást segíti majd, hogy valószínűleg nem országosan egyszerre vezetik be, hanem fokozatosan. Sok információ még képlékeny a technikai háttérrel kapcsolatban, de ezzel párhuzamosan a lakosság szemléletformálása is elengedhetetlen lesz. Számítanunk kell majd országos kampányra a népszerűsítés érdekében.

A valóban fenntartható zöldhulladék gazdálkodás része kell legyen a komposztálás

A komposztálás a legtöbb kertész számára ismert és előszeretettel alkalmazott módszer a kertben és a háztartásban felgyűlő szerves hulladék újrafelhasználására. Bárki komposztálhat a saját kertjében, emellett társasházi közösségek is tarthatnak közösségi komposztálót. A fenntartható hulladékgazdálkodás esetében az lenne az ideális, ha az országos, szelektív összegyűjtés mellett egyre több háztartásban bevett gyakorlat lenne a komposztálás. Ezzel ugyanis egy olyan természetes folyamatot támogatunk, mely biológiai folyamatok révén a zöldhulladékunkat a természet számára újra felhasználhatóvá, ún. humusszá alakítja. Ez táplálja a földet, javítja annak szerkezetét, és ennek köszönhetően táplálja a benne növekvő növényeket is. Ezt jól tudják azok a kertészek, akik már a nagyszüleiktől rég ellesték ennek a módszernek a hatékonyságát. A városi lakosság számára viszont szinte egyáltalán nem bevett dolog, csak az utóbbi években hallani a konyhai komposztálás városi gyakorlatáról.

A konyhai komposztálás

A bokashi erjesztési folyamat (városi komposztálás) sokkal gyorsabb a hatékony mikrobák hozzáadásának köszönhetően, mint a hagyományos kerti komposztálás. A konyhai hulladékhoz hozzáadott jótékony mikrobák a szerves hulladékok gyors erjesztésén dolgoznak, így a teljes folyamat elejétől a végéig mindössze 4 hétig tarthat, természetesen ez nagyban függ a hulladékok szilárdságától, nedvességtartalmától. A konyhai komposztáló edények anaerob, vagyis levegő jelenléte nélküli komposztálásra alkalmasak, a komposztálási folyamat végén pedig úgynevezett komposztteát nyerhetünk, egy olyan tápanyagban gazdag erjesztett szervesanyagot, amelyet óvatosan és kellő mértékben hígítva használhatunk növényeink öntözésére is.

Komposztálható anyagok

• gyümölcshéj
• zöldséghéj
• kávézacc
• tojáshéj (összetörve)
• teafű (zacskó nélkül)
• lebomló kisebb tárgyak (akár bambusz, fa, papír, például lebomló fülpálcika)

Nem ajánlott komposztálásra

• húsok
• főtt ételek, romlott ételek
• nem bio citrusfélék
• lebomló műanyagok / műanyagok
• tejtermékek

Komposztálást gyorsító folyadék és gabonakorpa

A Greenman konyhai mini komposztáló vödörbe kerülő konyhai hulladékokhoz ajánlott komposztálást elősegítő mikroorganizmusokat adni. A Greenman Starter gabonakorpa és egyéb hordozóanyagok keveréke, melyek inaktív formában tartalmazzák azokat a jótékony hatású probiotikus mikroorganizmusokat, amelyek a hulladék nedvesség tartalmával érintkezve aktiválódnak és így kezdik el lebontani azokat. A Starter kifejezetten akkor ajánlott, ha nedvesebb hulladékokat gyűjtünk a mini komposztáló vödörben. A Greenman Starter spray egy speciális mikrobiológiai készítmény, amely segíti a szerves anyagok lebontását, komposztálódását és elsősorban a Greenman Konyhai Komposztálóhoz javasolt a használata, kisebb nedvesség tartalmú szerves hulladékok esetén, például krumplihéj.

További információ: Minden, amit a biohulladék szelektív gyűjtéséről tudni kell