A mézelő méhek a mezőgazdaságban fontos szerepet töltenek be azáltal, hogy a növények beporzását „végzik”, becslések szerint a világon az élelmiszercélból termesztett növények 35 százalékát „ők” porozzák 
be. A kanadai gazdaság beporzó tevékenységüknek köszönhet mintegy 4,39 milliárd dollárt évente.
A mezőgazdaságban a termés maximalizálásának céljából használják a peszticideket, akadnak azonban ezek között az anyagok között olyanok – így például a neonikotinoid alapú növényvédő szerek –, amelyek hatására bizonyos mézelő méh állományok elpusztulnak.
„A mézelő még eltűnése katasztrofális hatással volna az emberiségre. A mezőgazdaságban jelenleg az jelent dilemmát, hogy hogyan előzhető meg a méhpusztulás a terméskiesés enyhítése mellett” – mondta Dr. Gregor Reid, a Lawson Intézet humán mikrobiómával és probiotikummal foglalkozó kutatóközpontjának vezetője, egyben egyetemi professzor.
Hozzátette, látni szerették volna, hogy a probiotikumok vajon csökkenthetik-e a peszticidek mérgező hatásait, és javíthatják-e a méhek túlélését.
A kutatók ecetmuslicákat használtak a mézelő méhek peszticid általi mérgezettségének vizsgálatához modellként, mindkét rovarfajt hasonlóképpen érintik ugyanis a neonikotinoidos növényvédő szerek, és az immunrendszereik is hasonlóak, továbbá a mikrobiomjukban is számos hasonló mikróba található – írta a Phys.org.
A kutatók megfigyelték, hogy a több növényvédő szer alapanyagául szolgáló imidaklopridnak kitett muslincák mikrobiomjában változások következtek be, az állatok pedig fogékonyabbak lettek a különböző fertőzésekre. A muslincákat a kísérletben olyan mértékű peszticidnek tették ki, amellyel – az arányokat tekintve – a mézelő méhek a mezőkön találkozhatnak.
Azáltal, hogy a muslincák szervezetébe juttatták a tejsavbaktériumok egy meghatározott törzsét, jelentősen emelkedett a rovarok túlélésének esélye, feltehetőleg azáltal, hogy a muslincák immunrendszerét stimulálta a lactobacillus.
A kutatók szerint könnyedén a mézelő méhek szervezetébe lehetne juttatni a probiotikus tejsavbaktériumokat a méheledelen keresztül, amelyeket számos gazda a méhek táplálására egyébként is ad a rovaroknak.
A téli hónapokban a mézelő méhek pusztulásának aránya az elmúlt években folyamatosan emelkedett Kanadában, és immár átlépte a fenntarthatónak vélt mértéket. Csak Ontarióban 340 méhész tett jelentést „abnormálisan nagy számú” méhpusztulásról úgy, hogy az elpusztult méhek 70 százalékánál neonikotinoidos növényvédő szerek maradványát azonosították.
Bár a káros peszticidek használatának felfüggesztése volna a legideálisabb megoldás, amíg ez nem lehetséges, addig a kutatók szerint arra kell módot találni, hogy minél inkább meg lehessen óvni az embereket és állatokat a negatív hatásoktól. A probiotikumok talán megakadályozhatják a méhkolóniák összeomlását – ugyanakkor további kutatásokat terveznek annak meghatározására, hogy hogyan van hatással a méhek túlélésére a probiotikum, továbbá Ontarióban „élesben” is szeretnék vizsgálni a hatását ott élő méhkolóniák megfigyelésével.
A Lactobacillus plantarum a peszticideknek kitett ecetmuslincákra gyakorolt hatásától szóló tanulmány a Nature – Scientific Reports nevű lapban jelent meg.
Forrás:
