Mi a helyzet a patakokkal?
A klímaváltozás komoly hatással van a patakokra is. Az ezzel járó következményekkel nemrég, alig egy évtizede kezdett igazán foglalkozni a tudomány. Most elindult egy 16 országot tömörítő projekt is, melynek szakmai oldalát a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Hidrobiológiai Tanszéke képviseli – írja a Greenfo.
Miért jelent problémát a klímaváltozás a patakokra nézve?
Ha klímaváltozásról beszélünk, sokkal kevésbé vesszük észre az apróbb jeleket: rovarállományok rohamos csökkenését, új növénybetegségeket, vagy épp a patakokban csörgedező víz mennyiségének változását. Túl sok patak száradt ki az elmúlt évtizedekben úgy, hogy talán észre sem vettük – így nem gondolunk bele, milyen hatással lehet ez idővel ránk nézve. Csökken az édesvizek mennyisége, melynek oka nem a tavaszi és nyári zivatarok ritkábbá válásában keresendő – a téli csapadék mennyisége csökkent le drasztikusan. Így az a hullámzó folyamat, amit sok pataknál tapasztalhatunk, hogy egyszer bővizű, máskor pedig épp hogy csordogál benne a víz már nem lesz természetes, gyakoribbá válik a kiszáradás is. Egyszerűen fogalmazva így nincs meg gyakorlatilag az a tartalékmennyiség a természetben, ami ahhoz szükséges, hogy a patakok vize feldúsuljon, de egyáltalán, hogy szinten tartsa akár a csörgedezést is. Ez dominószerűen hat az itt élő állatfajokra, mely azok elvándorlásával, esetenként akár kipusztulásával is járhat.
A DRYvER nevű projekt erre keresi a választ: Mérik többek között a víz mennyiségének változását és azt is, hogyan hat ez az élőlényekre, sőt, lehetséges megoldásokat is kidolgoznak a probléma orvoslására.
