A diót tizedelő baktériumos, vírusos és gombás betegségek, kártevők terjedését súlyosbítja az éghajlatváltozás miatt évről-évre jelentkező szélsőséges időjárás. Az emiatt könnyen legyengülő, betegségekre érzékeny növény egészségéhez számos megelőző tevékenységet kell végeznünk a gondozás során. A dióburok-fúrólégy sajnos idén is az egyik legkomolyabb probléma lehet – nézzük, mit tehetünk ellene!
Több mint 10 éve jelentek meg a dióburok-fúrólégy első példányai Magyarországon, azóta sajnos nemigen van olyan diófa tulajdonos, akinek ne lett volna velük kisebb-nagyobb gondja. A szaporodásuk mértéke nagyban függ az időjárástól, s bár sokak szerint az idei év pont nem kedvezett nekik, elég valószínű, hogy számíthatunk a megjelenésükre. (A szaporodáshoz száraz, meleg időjárást szeretik leginkább.)
Invazív fajról van szó, hazája Észak-Amerika, sok évtizeddel ezelőtt került Európába, nagy pusztítást okozva. A közönséges és fekete diót is megtámadja, gyorsan mozog és szaporodik.
Dióburok-fúrólégy megjelenése
Barna teste, sárga feje, sötétebb színű tora a jellegzetes sárga, félkör alakú folttal könnyen felismerhetővé teszi a kertészek számára. (A lárvák piszkosfehérek.) Nem különösebben nagy, szárnyfesztávolsága körülbelül 10 mm-es lehet.
Így tesz kárt a dióburok-fúrólégy
A problémát az okozza, hogy a légy a tojásait a diótermések még zöld burkára rakja le, az ezekből kikelő piszkosfehér nyűvek pedig pontosan ezzel táplálkoznak. (A tojások lerakására akár egészen októberig számítanunk kell!) Ennek hatására a hús rothadni kezd, először barna foltok jelennek meg a külsőn, majd az egész idővel feketévé válik, rátapad a héjra, amitől a termés tönkremegy. A csonthéjon belül ugyan nem jut a nyű, de a burok betegségével a dió sem lesz képes megfelelően kifejlődni, elsatnyul, ha korai fertőzésről van szó. A tünetek hasonlóak egyes baktériumos betegségekhez, de mégis könnyen felismerhető a probléma, hiszen a nyűvek nem hagyják el a terepet.
Hogyan védekezhetünk a dióburok-fúróléggyel szemben?
A védekezést már július végén elkezdhetjük, a lárvák egyébként augusztus elején jelennek meg először. Ezen kívül érdemes már viszonylag korán tünetek után kutatnunk: a már említett barna foltok megjelenése a terméseken árulkodó lehet, előrehaladott állapotban pedig a termés feketedése, idő előtti lehullása jelezheti nekünk, mivel állunk szemben. Fontos, hogy a fertőzött részeket minden esetben szedjük össze és semmisítsük meg, hogy elkerüljük a további fertőzést! Ha sikerült visszaszorítani a fertőzést, a dió gyökérzetének, szerkezeti szilárdságának regenerálása érdekében ajánlunk Greenman csomagjainkat!
A telet a talaj felső rétegében vészelik át: a dió burkából leesnek a földre, a talajba befúródva pedig bebábozódnak, mely alakban könnyen átvészelik a zord teleket is. Így az őszi lemosó permetezésen kívül kulcsfontosságú a tavaszi lemosó permetezés is! Ebben kimondottan fontos szerep jut az időzítésnek! Sok kertész számára egy trükk, hogy ragacsos lapokat tesz a fa köré és amikor azok először fognak egyedeket, már készítik is elő a védekezést. A jó hír, hogy az első egyedek megjelenésével még nem kell félnünk a kártételtől, ugyanis a lárvák számára kell idő, mire elkezdenek táplálkozni a terméssel.
A diót megtámadó egyéb gyakori kártevők:
- Diólevél tetű: Apró, sárga vagy zöld tetűféle, mely a leveleken üti fel a fejét. Jelenléte azért jelent veszélyt, mert a levelek nedveivel való táplálkozásával betegségekre fogékonnyá teszi a növényt.
- Gubacsatka: A gubacsatka jelenlétét könnyű észrevenni: a leveleken dudorok jelennek meg, melyek el is színeződnek. Ezekben a gubacsokban él az atka. A termésre nincs különösebb hatással, a esztétikai problémát okoz főleg, de előrehaladott állapotban gyengíti a növényt, így érdemes tennünk ellene.
