A betakarítás után visszamaradó szár-, levél- és gyökérmaradványok jelentős mennyiségű szerves anyagot tartalmaznak. A megfelelő tarlókezelés célja ezért nem egyszerűen a növényi maradványok eltüntetése, hanem azok visszaforgatása a talaj biológiai körforgásába.
Miért fontos a szármaradványok megfelelő kezelése?
A növényi maradványok lebontását elsősorban a talaj mikroorganizmusai végzik. A folyamat sebességét több tényező befolyásolja, így például a szármaradványok aprítottsága, a talaj nedvességtartalma, levegőzöttsége és a növényi anyag összetétele.
A hazai agronómiai gyakorlatban különösen fontos a magas C arányú növényi maradványok kezelése. Kukoricaszár vagy gabonaszalma lebontásakor a mikroorganizmusok átmenetileg jelentős mennyiségű nitrogént használhatnak fel, ezért nem megfelelő körülmények között a következő kultúra számára átmeneti nitrogénhiány alakulhat ki.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tarlóápolással kapcsolatos szakmai anyagai ezért is hangsúlyozzák a megfelelő szárzúzást, a sekély tarlóhántást és a talajnedvesség megőrzésének jelentőségét.
Miért érték a tarlón maradó szerves anyag?
A szármaradványok nem pusztán kezelendő melléktermékek. Visszaforgatásukkal szerves anyag és tápanyagok kerülhetnek vissza a talajba.
A talaj szervesanyag-tartalma alapvető szerepet játszik:
- a talajszerkezet kialakulásában,
- a víz- és levegőgazdálkodásban,
- a tápanyagok megkötésében és feltáródásában,
- a talaj mikrobiológiai aktivitásában.
A szármaradványok megfelelő kezelése ezért a talaj szervesanyag-gazdálkodásának is fontos része.
Mi történhet, ha a tarlókezelés elmarad?
A lassan bomló, nagy mennyiségű szármaradvány megnehezítheti:
- a következő magágy elkészítését,
- a vetést,
- az egyenletes kelést.
Emellett bizonyos növénykórokozók fertőzőképletei a növényi maradványokon fennmaradhatnak. A Nébih növényvédelmi szakanyagai is kiemelik a fertőzött növényi maradványok megfelelő kezelésének jelentőségét az integrált növényvédelmi technológiákban.
Greenman Agro tarlókezeléshez
A Greenman Agro mikrobiológiai készítmény aratás utáni tarlókezeléshez is alkalmazható.
Felhasználási javaslat szerint:
5–50 l/ha mennyiségben, a tarlómaradványokra kijuttatva, majd a talajba dolgozva alkalmazható.
A készítmény a szervesanyag-átalakulási folyamat mikrobiológiai támogatására illeszthető a tarlókezelési technológiába. A megfelelő hatás érdekében továbbra is fontos a szármaradványok aprítása, egyenletes eloszlatása és a megfelelő talajnedvesség.
Tovább a Greenman Agro oldalára
A megfelelően kezelt szármaradványok visszakerülhetnek a talaj szervesanyag- és tápanyagkörforgásába, miközben a következő kultúra számára is kedvezőbb talajállapot alakítható ki.
A hatékony tarlókezelés alapja:
megfelelő aprítás + megfelelő talajnedvesség + mikrobiológiai aktivitás.
Források
- Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – tarlóhántási és tarlóápolási szakanyagok
- Nébih – növényvédelmi és növényi maradvány-kezelési szakmai anyagok
- Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – talajtani és szervesanyag-gazdálkodási szakanyagok
- Magyar Talajtani Társaság – talajélettel és talajszervesanyag-gazdálkodással kapcsolatos szakmai anyagok
