Magyarországon az avar és kerti hulladék nyílt téri égetése főszabály szerint tilos. Ettől a települési önkormányzat helyi rendeletben eltérhet, és meghatározhatja, hogy az adott településen milyen időszakban, napokon és feltételekkel engedélyezett az égetés. Ha nincs ilyen helyi rendelet, az avart és a kerti hulladékot nem szabad elégetni.
A helyi szabályok településenként jelentősen eltérhetnek: van, ahol évente csak néhány kijelölt napon engedélyezett az égetés, máshol meghatározott őszi és tavaszi időszakban. A helyi rendelet sem ad felmentést egy esetlegesen elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól. Ezért égetés előtt mindig az adott önkormányzat aktuális rendeletét és a tűzgyújtási tilalmat is ellenőrizni kell.
Még ahol az égetés jogszerűen megengedett, ott is érdemes megfontolni egy másik megoldást: az avar komposztálását vagy a fák és cserjék körüli talajtakarásként történő felhasználását.
A lehullott lomb ugyanis nem egyszerű hulladék, hanem értékes szervesanyag-forrás.
Miért előnyösebb a komposztálás az avarégetésnél?
A komposztálás során mikroorganizmusok alakítják át a növényi maradványokat stabilabb szerves anyagokká. A kész komposzt visszajuttatható a talajba, ahol hozzájárulhat:
- a talaj szervesanyag-készletének fenntartásához,
- a kedvezőbb talajszerkezethez,
- a víz- és levegőgazdálkodás javításához,
- a talajbiológiai folyamatok támogatásához,
- a tápanyagok helyi körforgásához.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem komposztálási szakanyagai a komposztálást irányított humuszképző folyamatként írják le. A Nébih szakmai útmutatói szintén kiemelik, hogy a komposzt értékes szervesanyag-forrásként használható fel a talajban.
Égetéskor ezzel szemben a növényi szerves anyag jelentős része elvész. A visszamaradó hamu tartalmazhat ásványi elemeket, de nem helyettesíti a talajba visszajuttatott szerves anyagot.
Miért érdemes az avart a fák körül is meghagyni?
Nem minden lehullott levelet szükséges komposztálóba hordani.
Egészséges fák és cserjék lombja megfelelő vastagságban a növények köré is teríthető, ahol mulcsrétegként fokozatosan lebomlik.
Ennek több előnye lehet:
- mérsékli a talaj kiszáradását,
- csökkenti a talaj hőmérsékletének gyors ingadozását,
- védi a talajfelszínt a csapó esőtől,
- visszaszoríthatja egyes gyomok kelését,
- lebomlásával szerves anyagot juttat vissza a talajba,
- táplálékot és élőhelyet biztosít a talajlakó szervezetek számára.
Ez lényegében az erdei avarréteg működését utánozza. Az erdőben a lehullott levelek helyben bomlanak le, és folyamatosan részt vesznek a talaj szervesanyag-körforgásában.
Fontos azonban, hogy a lombot ne halmozzuk közvetlenül a fatörzs köré vastag, levegőtlen kupacban. Inkább lazán, néhány centiméter vastagságban terítsük szét a gyökérzóna felett, és a törzs közvetlen környezetét hagyjuk szabadon.
Beteg vagy erősen fertőzött lombot viszont nem célszerű a növény alatt hagyni, mert egyes kórokozók áttelelhetnek a növényi maradványokon.
Hogyan komposztáljuk az avart?
A falevél általában magasabb széntartalmú alapanyag, ezért érdemes nitrogénben gazdagabb anyagokkal keverni, például:
- friss fűnyesedékkel,
- zöld növényi maradványokkal,
- konyhai növényi hulladékkal.
A megfelelő komposztáláshoz fontos a kellő nedvesség, az alapanyagok keverése, a levegőellátás és lehetőség szerint a levelek aprítása.
A kisebb darabokra aprított lomb nagyobb felületet biztosít a mikroorganizmusok számára, ezért általában gyorsabban bomlik.
Greenman Compost az őszi avar kezeléséhez
Nagyobb mennyiségű falevél és kerti növényi maradvány komposztálásakor a Greenman Compost mikrobiológiai készítmény is beilleszthető a folyamatba.
A készítmény élő mikroorganizmusokat tartalmaz, és a komposztálási folyamat mikrobiológiai támogatására alkalmazható.
Az aktuális felhasználási javaslat szerint:
1–3 liter Greenman Compost / 1 m³ komposztanyag, legalább 10–30 liter vízzel kijuttatva.
A készítmény alkalmazása mellett továbbra is fontos a megfelelő nedvesség, levegőellátás és az alapanyagok megfelelő aránya.
Tudj meg többet komposztáláshoz használható készítményeinkről!
Komposztálás vagy égetés?
| Avarégetés | Komposztálás / talajtakarás |
|---|---|
| A szerves anyag jelentős része elvész | A szerves anyag visszakerülhet a talajba |
| Füst és légszennyező anyagok keletkezhetnek | Nincs nyílt égés |
| Nem támogatja a humuszképződést | Hozzájárulhat a talaj szervesanyag-készletéhez |
| A biomassza kikerül a helyi körforgásból | A tápanyagok egy része helyben maradhat |
A lehullott avar tehát nem feltétlenül hulladék. Komposztálva vagy egészséges fák és cserjék köré terítve értékes szervesanyag-forrássá válhat.
A talaj számára különösen fontos, hogy a kertben keletkező biomassza legalább egy része visszakerüljön a rendszerbe. Ez támogatja a szervesanyag-körforgást, a talajéletet és hosszabb távon a talajszerkezet fenntartását is.
Az avarégetés helyett ezért érdemes először azt megvizsgálni: hogyan tudjuk a lehullott lombot helyben hasznosítani?
Források:
- Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – komposztálási és talajtani szakanyagok
- MATE: Komposztmester – A közösségi komposztálás kézikönyve
- Nébih – komposztálási útmutató és szervesanyag-hasznosítási szakmai anyagok
- Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet – talaj- és komposztgazdálkodással kapcsolatos szakmai anyagok
