Ez a kertművelési típus itthon még nem annyira elterjedt, pedig az erdő és a kert ötvözésével olyan ökoszisztémát hozhatunk létre akár olyan kis szinten, mint a kertünk, mely önfenntartó és termékeny is egyben.
Hogy néz ki ez a gyakorlatban?
Erdőkertet úgy tudsz létrehozni, ha elsősorban évelők nevelésében gondolkodsz – de ezen belül is olyan növényekben, melyek valamilyen szinten kapcsolatban, kölcsönhatásban állnak egymással. Ez fogja garantálni neked, hogy akár minimális odafigyeléssel is remek önfennttartó termőterület jöjjön létre. Korábban ezeket inkább melegebb vidékekre ajánlották de (sajnos) a globális felmelegedéssel már a mi mérsékelt éghajlatunkon is alkalmazhatjuk.
Fontos tudni, hogy az erdő úgymond rétegekből áll össze – és mi ezt imitáljuk, mikor erdőkertről beszélünk. Minden rétegben más-más növények élnek, melyeknek különböző a szerepük:
- A rétegek nevezetesen: magas fák, alacsony fák, bokrok, lágyszárú növények, talajtakarók és gyökerek.
- Igen, hasonló a növénytársítás módszeréhez, gyakorlatilag az is, de itt nem egy-egy haszonnövényhez igazítunk társnövényeket, hanem több kisebb közösséget hozunk létre.
Milyen feladatot lássanak el a gyakorlatban a növények?
- Tápanyag megkötése, hasznos rovarok és bogarak bevonzása, kártevők távol tartása, árnyékos területek biztosítása és az egyik legfontosabb: olyan növények, melyek képesek megkötni a nitrogént a légkörből és a talajba juttatni.
Milyen növényeket válasszunk?
A legjobbak a maghullajtó növények. Legegyszerűbb, ha gyümölcsfákkal kezded. A nitrogén megkötésére külön ügyelj, (pl. ilyen fa a fehér akác) ezekről sok információt érsz el interneten.
Az erdőkert hátránya, hogy kiszámíthatatlanabb, mint a hagyományos kertészkedés, nem tudhatod teljesen biztosra, mennyire jönnek majd ki a növények egymással és milyen hatékonyan töltik be a funkciójukat. Türelemjáték ez, de megéri, ugyanakkor inkább haladó kertészeknek ajánljuk!
