Példátlan nagy számú tengeri élőlény pusztult el a Csendes-óceán északnyugati részén nemrég, melynek hatása még évekig érezhető lesz. Tengerbiológusok magyarázták el a történtek kapcsán, mit is jelent ez az emberre és az élővilágra nézve.
Rekordmagas hőmérsékletet hozott a Csendes-óceán északnyugati részébe, és a kiterjedt partvonalainkon élő növények és állatok számára a június végi időzítés nem is lehetett volna rosszabb. A perzselő kánikula egybeesett az év legalacsonyabb nappali árapályával, így az árapályos területek a nap legmelegebb szakaszában, több napon keresztül, órákig voltak kitéve a forró levegőnek és a napnak.
De mi történik a kagylók, csigák, rákok és több más tengeri élőlény milliárdjainak pusztulása után?
- Néhány hét elteltével a páncélos állatok puha szövetei teljesen eltűnnek, az üres héjak pedig halomban állnak majd a partokon.
- Ezzel párhuzamosan felborulnak azok a természetes folyamatok, melyeket ezek az élőlények biztosítottak:
- Ilyen példál a víz szűrése (egyetlen kagyló vagy osztriga akár napi több mint 30 liter vizet képes megtisztítani!)
- Mivel nem lesz, aki megépítse, maguk által kialakított élőhelyük megszűnése több más faj eltűnéséhez is vezet.
- Ezen kívül a táplálékláncban is súlyos kárt okoz – madarak, különféle ragadozók maradnak élelem nélkül.
Mindez rosszabb vízminőséghez, felborult biológiai sokféleséghez vezet. A területen egyébként nagy számban gyűjtötték eddig halászok is a most elpusztult élőlényeket, így nekik a megélhetésüket is befolyásolja a most kialakult példátlan helyzet.
