A méhek mikroflórája rendkívül gazdag. Ugyanúgy megtalálhatóak benne a jótékony baktériumok és gombák, mint a károsak. Ezek aránya nagyban függ a méhcsalád elhelyezkedésétől: például milyen és mennyi növény illetve élő állat (háziasított) található a környezetében, de az időjárás és az ivóvíz minősége is befolyásoló tényező lehet. A méhek mikroflórája nem állandó, hiszen más a dolgozó méh és az anyakirálynő mikrobiális környezete is.
A méhek meghálálják a törődést.
Több, mint 50 millió éve léteznek méhek és elnézve a nagymértékű ipari szennyezést, csoda, hogy még élnek. Az elmúlt párszáz évben a mezőgazdaság több forradalmi változáson esett át. A cél mindig ugyanaz volt: növelni a termelést, növelni a hozamokat és nem kevésbé az abból származó bevételt. Gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a hozamok nőttek, a műtrágyák és növényvédő szerek használata fokozódott. A nagyobb mennyiségű vegyi anyagok használatával az egészségi állapotok világszerte romlottak. Káros hatást gyakoroltak a talajok mikroflórájára és a talaj termékenységére. A nagy gazdaságok a monokulturális gazdálkodás irányába indultak, hiszen egy-egy növényre szakosodva kellett nagyobb és nagyobb hozamot produkálni. Mindez hozzájárult, hogy a talajok biológiai egyensúlya felbomlott és kialakult a talaj-fáradtság, ez pedig szervesen befolyásolta a termelékenységet. Kutatások bizonyítják, hogy az ilyen talajokban megnövekszik a káros mikroorganizmusok aránya, ezáltal csökkentik a növények termőképességét, befolyásolják az egészségi állapotát. Lengyelországban 15-30%al kevesebb termést realizáltak az ilyen „fáradt talajokon”. A mikrobiológiai készítmények csökkentik a talaj fáradtságát és a talajeróziót. Segítenek a kedvező mikroflóra felépítésében, amelynek az a feladata, hogy javítsa a talajok termőképességét és fejlessze az ellenállóképességet a betegségekkel szemben. Kijelenthetjük, hogy a megtermelt növények erőteljes kihatással vannak az élő szervezetekre, mind a méhekre és mind az emberre is.
Sok szakértő úgy gondolja, hogy a méhcsaládok folyamatos pusztulásának problémája ma már fontosabb kérdés, mint a globális felmelegedés. Vannak olyan országok, ahol a méhpusztulás már megállíthatatlan, gondoljunk csak Kínára, ahol egyes tartományokban kézzel, mechanikus úton porozzák a virágokat.
A méhek mikroflórája rendkívül gazdag. Ugyanúgy megtalálhatóak benne a jótékony baktériumok és gombák, mint a károsak. Ezek aránya nagyban függ a méhcsalád elhelyezkedésétől: például milyen és mennyi növény illetve élő állat (háziasított) található a környezetében, de az időjárás és az ivóvíz minősége is befolyásoló tényező lehet. A méhek mikroflórája nem állandó, hiszen más a dolgozó méh és az anyakirálynő mikrobiális környezete is.
Ma már a méhészek eljutottak oda, hogy figyeljék a környezeti változásokat és igyekezzenek alkalmazkodni hozzá.
Legújabb kutatások szerint az agráriumban leggyakrabban használt peszticidek képesek megváltoztatni a méhek mikrobiótáját (a velük együtt élő mikrobiális közösséget), aminek következtében sokkal érzékenyebbé válnak a fertőzésekre. A vizsgálatok szerint bizonyos tejsavbaktérium törzsek hatására javult az ellenállóképesség a fertőzések iránt, a hő. és egyéb stressz hatásokkal szemben is a peszticideknek kitett állományokban. Jó lenne megszabadulni a méhekre káros vegyszerektől, de addig is megoldást jelenthet a probiotikus kezelés. forrás hivatk.(1)
Két éve újdimenziós probiotikumok hódítanak a méhészek körében. BIO engedéllyel hivatalosan is rendelkező termékekről van szó. Élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak az élő szervezetekre és azok környezetére. Biztosítják a tápanyagok (vitaminok, egyéb kiegészítők) jobb felhasználását és hasznosulását. Erősítik a betegségekkel szembeni ellenálló képességét a méhcsaládoknak.
Összetevőik természetes eredetűek, vegyszerektől, műtrágyáktól mentesek. Nem tartalmaznak genetikailag módosított szervezeteket.
Ezek a környezetbarát termékek használhatóak gyógylepénybe, itatóvízbe, szirupba, szörpbe, eszközök-kaptárak fertőtlenítésére, kijárónyílások fújására.
Több méhész arról számolt be, hogy két héttel korábban kezdődött meg a lépek kiépítése, kiemelkedő volt a tavaszi fejlődés és több mézet is tudtak pergetni.
A betegségek elleni védekezésben kiemelt szerep jut a preventív, gyógyszermentes megoldásoknak. Jó eredményeket értek el Nosema, költésrothadás és költésmeszesedés esetében.
Egyöntetűen mondják a terméket használók, hogy a termékek használata ösztönözte a peterakást, jobb lett a fiasítás, dajkásítás. A családok megerősödtek, ellenállóbbak lettek.
Az immunrendszer erősítése, a vitalitás fokozása és ellenálló képesség javítása pedig mindenki érdeke.
Megelőzni, megelőzni, megelőzni. Jó mézet csak egészséges és jó méhek tudnak termelni.
Forrás hivatkozás. (1):
Brendan A. Daisley, Mark Trinder, Tim W. McDowell, Hylke Welle, Josh S. Dube, Sohrab N. Ali, Hon S. Leong, Mark W. Sumarah, Gregor Reid. Neonicotinoid-induced pathogen susceptibility is mitigated by Lactobacillus plantarum immune stimulation in a Drosophila melanogaster model. Scientific Reports, 2017; 7 (1) DOI: 10.1038/s41598-017-02806-w
Laczikó Tamás okl. agrármérnök