A levéltetvek szinte mindenhol előfordulnak a világon, de igencsak gyakoriak többek között a mi mérsékelt éghajlatunkon is. A természet viszont harmóniára törekszik, ezért számos természetes ellensége van, amelyeket jó, ha mi is megóvunk a kertünkben!
A levéltetvek úgy gyengítik a növényt, hogy azok nedveivel táplálkoznak és ezzel az életmóddal nemcsak folyamatosan tápanyagokat vonnak el a növénytől, hanem még betegségeket is terjesztenek. Jelenlétük meglehetősen gyakori a kertben, a legjobb védekezés ellenük pedig a megelőzés: sose hagyjuk, hogy igazán elszaporodjanak, annál nehezebb dolgunk lesz! Erre az egyik legjobb módszer, hogy természetes ellenségeiket nem írtjuk!
Katicabogár
A katicabogár mind felnőtt, mind lárva korban az egyik legfontosabb természetes ellensége a levéltetveknek. Különösen lárva korban meglehetősen hatékony, akár több száz tetűt is elfogyaszt növekedése során. A lárva körülbelül 1 cm hosszú, teste fekete vagy sötétszürke, hosszúkás, tüskeszerű kinövésekkel. Ezen kívül egy-két narancssárga vagy fehér folt is látható a hátán. Növényre, emberre ártalmatlan, viszont a tetvekre nagyon is veszélyes. Hetekig táplálkozik ebben a formában, aztán idővel bebábozódik, hogy kifejlett katicabogárrá alakulhasson át.
A katicabogár jellemzően abban a kertben jelenik meg, ahol ezek a kártevők megtalálhatók. (Lárváját eleve egy olyan környezet közelébe helyezi, ahol például bőséges levéltetű lelhető fel.) Épp ezért jelenlétüket azzal tudjuk a legjobban biztosítani, ha nem a teljes vegyszeres védekezésben hiszünk, hanem a természetes egyensúlyra a kertünkben: tartsuk kordában a levéltetveket, de törekedjünk a vegyszerek minimalizálására!
Egyébként a katicabogár nemcsak a levéltetvet fogyasztja a kártevők közül: imádja a pajzstetveket, a liszteskét, tripszeket, takácsatkákat is.
Zengőlégy
A zengőlegyek azok a kis csíkos rovarok, amelyek olykor-olykor a levegőben egy helyben lebegve röpködnek a virágok és a veteményes körül. Sokan nem tudják, de az egyik leghasznosabb beporzónk, már csak azért is, mert olyan helyeken is megélnek, ahol a méhek már nem. Lárva formában pedig az egyik kedvenc táplálékforrásuk a levéltetű. Pont mint a katicák, igyekeznek a kártevők közelébe helyezni a lárvákat a felnőtt egyedek, hogy bőséges élelemhez jussanak. Ez sokszor azt jelenti, hogy gyakran a levéltetvek számára igencsak kedves bodza virágaihoz közel is megtalálhatóak lesznek, de imádják a kapor és a mezei turbolya virágait is. Ha szeretnénk, hogy a kertünkben maradjanak, hasonló körülményeket kell teremtenünk ahhoz, amivel a méheket vonzanánk be: ültessünk minél több virágot – lehetőleg kedvenc színeikből, mint a kék vagy a lila – és a vegyszerek használatát csökkentsük minimálisra, azt is a méhekre veszélytelen módon juttassuk ki!
Fürkészdarázs
A fürkészdarázs nagyon fontos szerepet tölt be a fenntartható mezőgazdaságban, ugyanis sokféle kártevőre jelent veszélyt. A kertészek jó része ezért jelenlétét megbecsüli, legyen szó akár zöldségekről, akár gyümölcsökről vagy épp dísznövényekről. Olyannyira népszerűek, hogy a lárvát még árusítják is. A felnőtt egyed körülbelül 1 hónapos élete során akár száz petét is lerak. A kertünkbe úgy csalogathatjuk, hogy a lehető legtöbb virágos növényt ültetjük, a felnőtt egyed ugyanis nektárral táplálkozik. Veszélyt jelent többek között a kukoricamolyra, a molytetvekre és aknázólégyre – de a levéltetvekre is.
Fülbemászók
Mindenevők, szeretik a kártevőkön kívül az érett gyümölcsöt, a palántát és a virágok szirmát is. Épp ezért megítélésük vegyes, sokan kártevőként, míg mások hasznos rovarként gondolnak rájuk. Fontos tudni azonban, hogy a levéltetvek ellen kifejezetten hatékonyak! Hobbikertészként nekünk csak arra kell ügyelnünk, hogy ne szaporodjanak el túlságosan, mert akkor egy idő után nagyon is ráfanyalodnak a haszonnövényekre, dísznövények virágaira is, komoly károkat okozva.
Kb. 10 mm hosszú, lapos, barna testük sokak számára ismerős, pláne a villás farkukkal, amelyek a zsákmány megragadására szolgálnak. Sokszor éjjel aktívak igazán, de nyirkos, sötét helyeken nappal is találkozhatunk velük.
Vegyszermentes, bio tavaszi és őszi permetezés levéltetvek ellen
A Greenman Agro mikrobiológiai készítmény kultúrnövényhez alkalmazható speciális probiotikus termésnövelő készítmény, amely javítja a talaj minőségét, növeli a talajélet aktivitását, támogatja a humuszképződést és rendszeresen alkalmazva megerősíti a növény immunrendszerét, mely által azellenállóbbá válik a különféle környezeti hatásokkal szemben. Bio kertészetek, Bio növénytermesztés esetén is hatékonyan alkalmazható. A szervezeti szilárdság növekedése miatt sokféle szúró-szívó kártevő ellen is pozitív a tapasztalat, tehát levéltetű ellen alkalmazható természetes módszer, ezért javasoljuk tavaszi lemosó jellegű permetezésekhez is akár önállóan, vagy hagyományos kezelés kiegészítésére. A készítményben található jótékony baktériumkultúra erősíti a növény immunrendszerét, szervezeti szilárdságát, stressztűrő képességét, ellenállóbbá teszi a növényeket akár gombás fertőzésekkel szemben.
- Tavaszi / őszi lemosó jellegű permetezések elengedhetetlen kelléke
- Bio kertészetek, Bio növénytermesztés esetén is hatékonyan alkalmazható
- A talajszerkezet javulása kedvezőbb vízgazdálkodást és kevesebb talajmunkát eredményez
- A talaj megőrzi a tápanyagokat, képessé válik szerves anyagok lebontására és értékes anyagokká alakítására
- Termésnövelés biológiai úton
- Sokféle szúró-szívó kártevő ellen is pozitív a tapasztalat
Lemosó jellegű, áztató permetezéshez: 1:15-20 arányban Greenman Agro-val. Töltsön 1 liter Greenman Agro-t a tartályba, majd állítsa a szabályozót „C„ vagy „D” állásba, így a tartály 20 vagy 15 liter víz felhasználásával fog kiürülni.
Vásárlóink tapasztalatai:
“Greenman Agro 1:10 arányú keverékkel lepermeteztem a rózsámat, mivel a bimbónál telis-tele volt tetűvel. Pár nap múlva 1-2 db-t láttam csak, szinte eltűnt mind, néhány hangya még lézeng a növényen. Nekem erre bevált, nem bántam meg. Használjátok bizalommal!” – P. Péter
“1 hónap telt el a kép között. 2x kapott a mályva Greenman Agroból. Az elsőn még a levéltetvek vígan elvoltak.” – Nagy Erika
Előtte (fotó: Nagy Erika)
Utána (fotó: Nagy Erika)
