Ezek voltak Magyarország legpusztítóbb aszályai
Az elmúlt évtizedekben legkeményebbnek számító, 2022-es aszály után az idei év is extrém szárazsággal fenyeget, az állam már kihirdette az aszály-vészhelyzetet. A tartós szárazság hatással lehet az élelmiszerárak alakulására.
1794-es szárazság: Lesoványodott állatok
“1794 nyár, Kiskunhalas: Olyan rendkívüli hőség perzselte végig a határt, hogy 1795 tavaszán kenyereket kellett kiosztani” – olvasható a Tények könyvében.
A legnagyobb kárt a múltban a 1794-es, majd az 1863-as aszályok okozták Magyarországon. 1794-ben annyira gyenge volt a szárazság miatt a termés, különösen az Alföldön és környékén, hogy egekbe ugrott a kenyér és a liszt ára. A takarmányhiány kihatott az állattartásra is: az állatok lesoványodtak és megbetegedtek, kevesebb munkát bírtak elvégezni, egy részük pedig elpusztult. A tejelő állatok kevesebb tejet adtak, emiatt kevesebb sajtot, vajat, túrót lehetett készíteni. A gazdák már a fakérget és leveleket is bevetették takarmányként.
1863-as aszály: Kenyér fakéregből
„A mult évnél még gonoszabb / E században nem akadt; / Ezer baj, bú, nyomor között / Már könyűnk is kiapadt.” – írta 1864 elején Gergely Péter gyulai levélhordó újévi üdvözletében Békés vármegye lakosságának (Idézi: Boa Krisztina). Az 1863-as (majd ‘64-re is áthúzódó) aszály ugyanis a XIX. század egyik legnagyobb természeti csapása volt, amely súlyos éhínséget okozott. Az emberek az élelemhiányt látva ínségeledelekkel próbálták megoldani a súlyos élelmiszerhiányt: fakéregből vagy korpából készítettek például kenyeret vagy ami zöldet és fogyaszthatót csak találtak, megfőzték és elfogyasztották.
1952-es aszály: Nem búslakodni, cselekedni kell
“Dehát karbatéve kezünket, panaszkodjunk most erről? Nem, az aszály miatt nem búslakodni, hanem cselekedni kell” – írta a kommunista állampárt, a Szabad Nép lapja 1952 október elsejei lapszámában.
A huszadik századot több aszály is sújtotta, az egyik legkeményebb mindenképp az 1952-es volt: a nyári csapadék mennyisége alulról súrolta a sokéves átlag tíz százalékát. A szárazság súlyos károkat okozott a mezőgazdaságban, a helyzet az Alföldön és a Duna-Tisza közén volt kritikus. Drasztikusan csökkent a terményhozam, különösen a kukorica és a búza esetében; a legelők kiszáradtak, sok állat pusztult el. Az állam kárpótló- és segélyprogramokkal próbálta enyhíteni a helyzetet.
Magaságyás – az egyik legjobb módszer aszály idején!
A magaságyások azért is igen népszerűek, mert sokkal egyszerűbben szabályozható bennük a talaj nedvességtartalma is, amely jól jön aszály idején!
A jó vízháztartás titka
A konténeres kertészkedés nagy szabadságot ad, de figyelmet is igényel – különösen az öntözés terén. Miközben sokan az alulöntözéstől tartanak, legalább ennyire könnyű túl sok vizet adni, főleg nagyobb ládák esetén. A túlöntözés ugyanúgy károsabb, mint a kiszáradás. A legtöbb növény akkor érzi jól magát, ha a talaj enyhén nedves, de jó vízelvezetésű – vagyis nem tocsog a vízben, de nem is szárad ki teljesen. Ezt a modern konténerek segítenek biztosítani, de a megfelelő ültetőközeg kiválasztása is kulcsfontosságú!
Ismerd meg a növényeidet!
Minden növény másként viselkedik:
- Az egynyári virágok általában érzékenyek a kiszáradásra, különösen aszály idején
- A pozsgások a szárazabb talajt kedvelik
- A zöldségek – főleg a lédús fajták, mint a paradicsom, uborka vagy dinnye – folyamatosan nedves talajt igényelnek
- A fűszernövények között is van különbség: a bazsalikom, rozmaring, kakukkfű, koriander jobban fejlődik, ha a talaj két öntözés között kiszárad; míg a petrezselyem, zsálya vagy metélőhagyma inkább a nedvességet szereti.
Milyen földet válasszunk?
- Az általános virágföld a legtöbb növénynek megfelelő
- A pozsgásoknak való keverék több talajlazítót tartalmaz, így gyorsabban elvezeti a vizet.
- A zöldségföldek jobban megtartják a nedvességet – aszály idején különösen előnyösek a paradicsomokhoz, paprikákhoz és a többi zöldségféléhez.
Mit ne tegyünk a ládákba?
A kertből frissen kiszedett föld nem jó választás. Ezek a talajok általában túl tömörek, nem szellőznek megfelelően, és nem biztosítanak jó vízelvezetést. Ráadásul a kerti föld gyommagvakat, kártevőket vagy betegségeket is hordozhat.
A megfelelő, vízforgalmat szolgáló talajszerkezet és talajtakarás, mulcsozás kulcskérdés. Intenzív öntözés egyiket sem pótolhatja, mert tönkreteheti a talajszerkezetet, ami annak vízfelvételét is akadályozni fogja.
Hőstressz
A stressz nemcsak minket, embereket érint – a növényeink is komolyan megsínylik a kedvezőtlen környezeti hatásokat. A hosszan tartó forróság és az erős UV-sugárzás miatt sok növény kevesebb termést hoz, az aszállyal együtt pedig megjelent a hőstressz is.
A több napos vagy akár hetekig tartó hőhullámok és a magas UV-szint jelentős stresszt jelentenek a növényeknek. Ráadásul mindezt gyakran súlyosbítja a vízhiány is. A talaj nedvességtartalma ilyenkor kritikusan alacsony, ami tovább fokozza az aszály okozta sokkot. A nem megfelelő vízellátás a tápanyagfelvételt is akadályozza, ami növekedési problémákhoz vezethet – hosszabb távon pedig befolyásolhatja a virágzás sikerességét és a termések fejlődését is.
A növények gyakran „válaszolnak” a hőségre – például azzal, hogy gyérebb a lomb, nem érik be a termés. Ilyenkor a növény nem jut elegendő tápanyaghoz – nem feltétlen azért, mert nincs a talajban, hanem mert a hőség és a vízhiány miatt nem tudja megfelelően hasznosítani azt!
A hőstressz ellen a kertészek többféle módszerrel is védekezhetnek:
- Az egyik legfontosabb lépés, hogy ellenállóbb, szárazságtűrő fajtákat választanak. A mulcsozás szintén hatékony segítség: segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát a kiskertekben, míg a nagyobb területeken, például szántóföldeken a vízmegtartó gazdálkodás kap hangsúlyt.
- A házikertben is sokat tehetünk: amit csak lehet, árnyékoljunk, például hálóval.
- A cserepes növényeket pedig, ha megoldható, vigyük árnyékosabb helyre, hogy elkerüljük a perzselő napsütés okozta károsodásokat.
Hogyan segít a Greenman Agro megelőzni az aszály káros hatásait?
A Greenman Agro probiotikus készítmény hatékony segítséget nyújt az aszály elleni küzdelemben, különösen a megelőzésre fókuszálva. Maga az aszály, mint időjárási jelenség, nem befolyásolható, de tudatos talajkezeléssel felkészíthetjük a növényeinket a vízhiány okozta stresszre. A Greenman Agro gazdag hasznos mikroorganizmusokban, amelyek javítják a talaj biológiai aktivitását és elősegítik a talaj vízmegtartó képességét. Ennek köszönhetően a talaj jobban képes megőrizni a nedvességet, ami kritikus a növények túlélése és egészséges fejlődése szempontjából aszályos időszakban. Emellett a készítmény elősegíti a tápanyagok hatékonyabb felszívódását, így a növények erősebbek, ellenállóbbak lesznek a szárazság okozta kihívásokkal szemben. Mindezek miatt a Greenman Agro rendszeres, megelőző jellegű alkalmazása kulcsfontosságú, hogy minimalizáljuk az aszály hatásait, és fenntarthassuk a termés mennyiségét és minőségét még kedvezőtlen időjárási körülmények között is.
