A mikrozöldek termesztéséről a tél beálltával sem kell lemondanunk, így télen is friss növény kerülhet a szendvicsekbe és salátákba, ráadásul házilag, teljesen fenntartható módon. Ezeknek a zöldségfajtáknak a termesztését számos esetben a csíráztatás szóval illetjük, azonban a csírák és mikrozöldek számos ponton különböznek egymástól. Az alábbiakban nézzük meg, pontosan mik azok a csírák és mikrozöldek!
Csírák
A csírák növesztéséhez csak vízre van szükség, sem fényt, sem külső tápanyagot nem igényelnek. Az első és legfontosabb lépés a magok beáztatása, hogy megszívhassák magukat. Fontos, hogy a vizet naponta leöntsük, majd kicseréljük, mert ez megelőzi a penészedést. Néhány nap alatt elérik a fogyasztható állapotot.
A csírázás folyamata során kifejezetten ügyelni kell az alapvető higiéniára, ugyanis a csíráztatás feltételei (magas páratartalom, kedvező hőmérséklet) a kórokozó baktériumok szaporodásának is kedveznek. Általában ez az oka annak, ha nem lesznek egészséges, jó ízűek a csíranövények. Ehhez fontos, hogy odafigyeljünk a megfelelő szellőzésre is, ugyanis az egymáshoz közel növő csírák között könnyen megreked a levegő, ami szintén penészesedéshez vezethet. Ügyeljünk arra is, hogy ne tegyük őket ki közvetlen, erős napfénynek, mert ez megviselheti a fiatal növényeket! Tárolásuk hűtőben célszerű, és lehetőleg néhány nap alatt fogyasszuk el őket.
Mikrozöldek
A mikrozöldek (vagy más néven mikrozöldségek) növesztéséhez a csírákkal ellentétben szükség van valamilyen ültetőközegre, leggyakrabban kókuszrostot használnak a termesztők. A magokat az ültetőközeg tetejére kell elvetni, a csírázás folyamata a mikrozöldek esetében is végbemegy, de a földben történik. Ezeknek a növényeknek a fényigénye magasabb a csírákénál.
Körülbelül 2 hét alatt nőnek ki az ehető állapotban lévő szárak és levelek ‒ a mikrozöldek esetében nem a kicsírázott magot fogyasztjuk el. Némileg hosszabb időn át elállnak, mint a csírák, de a leszedett mikrozöldségeket is hűtőben tároljuk, lezárt edényben tartva egy hétig fogyaszthatóak maradnak.
A csírák és mikrozöldek hasonlóságainak és különbségeinek összefoglalása
A legfontosabb hasonlóság az, hogy a csírázás folyamata a csírák és a mikrozöldek esetében is a magot érinti. A mag külső része a maghéj, melynek feladata, hogy megvédje a mag belső részét az esetleges külső behatástól. A mag belső részében található a csíra (embrió), illetve az endospermium, mely egy tápanyagokat tartalmazó táplálószövet. Az endospermium akkor tudja táplálni az embriót, ha a mag megfelelő körülmények közé kerül, így fontos ismernünk a csírák és mikrozöldek növekedési folyamatát.
A csírák és a mikrozöldek közötti különbségek a következő pontokon látszanak:
-
- Növekedés ideje: a csírák néhány nap alatt fejlődnek ki, a mikrozöldeknek 1-3 hétre van szükségük.
- Környezet: a csírák vízben fejlődnek ki, a mikrozöldek pedig kókuszrostba vagy más közegbe ültetve nőnek.
- Fogyasztható rész: a csíráknak a magját és szárát fogyasztjuk el, míg a mikrozöldek esetében a szár és levél kerül a salátákba.
- Tárolás: hűtőben tartva a csírákat néhány nap alatt fel kell használni, a mikrozöldségek egy hétig is ehetők maradnak.
Miért egészséges a csírák és mikrozöldek fogyasztása?
A csírák és a mikrozöldségek sokkal koncentráltabb formában tartalmazzák az eredeti növényekben megtalálható tápanyagokat. A közismert vitaminok közül például leggyakrabban C-, K- és E-vitaminhoz juthatunk mikrozöldségek fogyasztásával.
Emellett nem szabad elfelejteni a környezetvédelmi szempontokat sem. Mind a csírák, mind a mikrozöldek fontos előnye, hogy egész évben termeszthetők, így a fenntartható életvitelbe is könnyen beilleszthetők.
Csírák a mindennapi étkezésben
A csírák leggyakoribb felhasználási módja a saláták és szendvicsek díszítése. Olykor párolva feltétként adják ételekhez. Leveseket, tojásételeket is különlegesebbé tehetünk velük. A különösen kreatív hobbiszakácsok akár a sós túrókrémeket vagy mártogatósokat is felturbózhatják csírákkal.
A hüvelyesek csírái esetében figyeljünk arra, hogy csak hőkezelést követően fogyasszuk őket, mert egy 10-15 perces főzés szükséges ahhoz, hogy elpárologjon belőlük egy enyhén mérgező fehérje, ami az emésztést gátolja.
Mikrozöldek a mindennapi étkezésben
A mikrozöldek igen sokszínű felhasználási lehetőségeket kínálnak. Többek között a borsó, napraforgó, rukkola, mustár, brokkoli, vöröskáposzta, retek magvaiból is növeszthetők mikrozöldek. Használhatjuk őket salátában, de annak önteteihez is különleges ízt adnak. Levesekhez, turmixokhoz, szendvicsekhez is adhatjuk őket. Néhány mikrozöldség remekül megállja a helyét köretként is. Ázsiai ételekben például nagyon sokszor használják őket dekorációként is.
A mikrozöldeket ugyanakkor nem ajánlott megfőzni, mert ez esetben csökkenhet a növény tápanyagtartalma. Ezeknek a zöldségeknek ugyanis az az egyik legfőbb különlegessége, hogy az érett növényhez képest sokkal nagyobb mennyiségben tartalmaznak tápanyagokat.
Zöld gondolkodás a mindennapokban – Csírák, mikrozöldek és a Greenman küldetése
A csírák és mikrozöldek termesztése kiváló példa arra, hogyan termelhetünk minimális erőforrással tápanyagban gazdag, friss élelmiszert otthon, akár télen is. Ezek a növények gyorsan növekednek, nem igényelnek vegyszereket, és fenntartható módon illeszthetőek be a mindennapi étrendbe.
Hasonló szemlélet vezérel bennünket a Greenman-nél, hiszen a készítményeink a talaj és a növények egészséges mikrobiológiai egyensúlyát támogatják, csökkentve a mesterséges tápanyagok és vegyszerek szükségességét. Ahogyan a csíráztatás és a mikrozöldek nevelése egy környezetbarát, önfenntartó megoldás a tudatos táplálkozásra, úgy a Greenman készítmények is a természet erejét használják a fenntartható növénytermesztés érdekében – legyen szó kerti növényekről, ültetett mikrozöldekről vagy akár nagyobb gazdaságokról.
A cél mindkét esetben ugyanaz: egészségesebb, vegyszermentesebb és fenntarthatóbb élelmiszer-előállítás.
