Milyen tó problémát kezelünk?
A kertekbe telepített változatos méretű és kialakítású tavaknál gyakran találkozunk olyan problémákkal, amelyek miatt inkább bosszúságot, mint örömöt lelünk bennük. Ilyen negatív jelenségek lehetnek a zavarosodás, eliszapolódás és a túlzott algásodás, melyek kísérő jelenségei rendszeresen a kellemetlen szagok és a halak, sőt, a növények pusztulás.
A tóbetegségek okai
A problémák egyik gyökere a tóban felhalmozódó és túltengő szervetlen és szerves tápanyagok, amelyek haltáppal, műtrágyával, porral, lehulló falevelekkel kerülnek a rendszerbe. A másik, ezen anyagok átalakulási folyamatai. A sok szerves anyag mikrobiológiai bomlása a vízből sok oxigént von el. Önmagában ez is ártalmas lehet a halak számára, de nagyobb gond, hogy oxigén hiányában ezek a szerves anyagok rothadással bomlanak. Ennek során mérgező gázok (kénhidrogén, ammónia) és toxinok képződnek, amelyek mérgezik az egész élővilágot a tóban. Ez azt is megakadályozza, hogy a feltáródó tápanyagok ártalmatlan formákká alakuljanak vagy akár hasznosuljanak. Ilyen körülmények között a felsőbbrendű vízi növények és állatok fejlődése zavart szenved és akár ki is pusztulhatnak. Ez azt jelenti, hogy a bomlás során felszabaduló tápanyagokat csak a gyorsan megjelenő és szaporodó algák fogják tudni hasznosítani. Mélyebb tavaknál elsősorban lebegő, a vizet zöldre színező algák fognak felszaporodni, míg a sekélyebb részeknél bevonatot képző, fonalas algák dúsulnak fel. Különösen a lebegő algák túlszaporodásánál adódhat olyan helyzet, hogy a mélyebb vízrétegekbe megakadályozzák a fény behatolását. Mivel tartósan fényszegény környezetben az algák elpusztulnak, ezért tömegesen halnak el. Ezt többnyire már úgy vesszük észre, hogy a víz felhabzik, elnyálkásodik és kellemetlen szagúvá válik. Ez a holt algatömeg rothadásával járó gázképződésből származik. Ez ismét mérgező környezetet hoz létre, ami következtében a rothadási folyamatok lezárultával valamivel jobb helyzet alakul ki (zavaros víz), amiben azután igen gyorsan ismét az algák fognak felszaporodni. Ez csak a téli hideg időszakokban javul valamelyest, amikor mind a rothadás, mind az algaszaporodás lelassul, ezért a lebegő szerves anyagok leülepednek, iszapot hoznak létre. Tavasszal, a hőmérséklet emelkedésével ismét kezdődik minden elölről.
A problémák hagyományos kezelése
A probléma kezelésére rendesen fertőtlenítő, klórozó, oxidáló szereket (mérgeket) használnak. Ezek a rothadási folyamatokat és az alga szaporodását is képesek átmenetileg gátolni, de a probléma lényegét nem érintik, miközben a növényzet és állatok egészségét is veszélyeztetik és egy egészséges biológiai egyensúly kialakulását hatékonyan fogják akadályozni. A mikrobiológiai folyamatok gátlásával a szerves anyag folyamatosan felhalmozódik. Ez lebegő formában zavaros barna vizet hoz létre, leülepedve pedig egyre vastagabb iszapot alakít ki. Abban a pillanatban, ha a vegyszerek hatása gyengül, mind a rothadás, mind az alga szaporodása be fog lobbanni. Az iszap csökkentésére a „porszívózás“ mellett csak a teljes vízcsere, takarítás alkalmazható. Ezek munka- és költségigényes megoldások, arról nem beszélve, hogy a tó újratelepítése nem garantálja automatikusan a biológiai egyensúly kialakulását, amint a frissen épített tavaknál is tapasztalhatjuk.
Tavak probiotikus kezelése
A problémák megoldására hatékonyan alkalmazhatjuk a Greenman Pond oltóanyagot és a beoltott Greenman PondStone szilárd készítményt a megfelelő biológiai állapotok helyreállításával. Termékeinkben olyan szimbiotikus mikróba közösség található, amely oxigénhiányos környezetben is kedvező irányba végzi a szerves anyagok bontását.
Ennek következtében, ahelyett, hogy kipusztulna az állat- és növényvilág, éppen ellenkezőleg, mérgek helyett számukra jól hasznosítható tápanyagok és rendkívül hasznos bioaktív anyagok képződnek. A tó problémát okozó tápanyag feldúsulás és rothadási folyamatok közül így az utóbbit el tudjuk kerülni. Ez önmagában elegendő ahhoz, hogy nagyban aktivizáljuk a tó meglévő biológiai rendszerét a tápanyagok felhasználásában. Ez még jelentős szerves anyag terhelés és algaszaporodás mellett is egészségben tartja a tó élővilágát, ami egyáltalán nem tekinthető tüneti kezelésnek. A probiotikus kezelés a növények számára igen hasznos tápanyagformákat alakít ki, amitől azok intenzív növekedésnek indulnak. Ha kevés hal van a tóban, akkor a zooplankton is gyorsan felszaporodik, amely a halak táplálékául szolgálnak és értékesen hasznosulnak.
Kisebb, egyszerűbb tavaknál a Greenman Pond termék ajánlásában szereplő, víztömeghez viszonyítva 1:10.000 arányban javasolt az adagolás, a tó saját vizével létrehozott előkeverékkel (10x arányban), amit azonnal felhasználunk. A tó méretétől függően kiadagolható permetezővel vagy egyszerűen öntözőkannából. Cél, hogy minél egyenletesebben kezeljük le a tavat úgy, hogy a növényzet is kapjon belőle. Felhasználhatók a kijuttatásra a keringető rendszerek, csobogókkal kialakított áramlások, amelyek szintén gondoskodnak az egyenletes eloszlatáshoz. A kezelést több menetben 2-4 hetes ismétlésekben célszerű ismételni a problémák rendeződése után csökkentett dózissal, gyakorisággal. A Greenman PondStone tökéletesen kiegészíti a Greenman Pond hatását azzal, hogy az üledékes eredetű, természetes, porózus kőzet kiváló élőhelyet biztosít a készítmény mikróbáinak, így kifejezetten a tó iszapját tudják megcélozni és az abban lévő, zavarosodást okozó, feldúsult szerves anyagokat lebontani. 5-10 kg, azaz 2-4 vödörnyi mennyiség javasolt 10.000 liter tóvízhez, melyeket érdemes a kőzetet tartó hálóval együtt a vízmozgás közelében elhelyezni, a tó különböző pontjain. Nagyobb tavaknál (50-100 m3 felett) kérje szaktanácsadásunkat a leghatékonyabb felhasználáshoz.
Kiegészítő kezelések
Egy kis kerti tó élete is bonyolultabb annál, hogy egyetlen csodaszerrel minden gondot orvosolni lehessen. Ezért a végső megoldás a tavi élővilág és tápanyag ellátottságának az egyensúlyának kialakítása, amiben természetesen továbbra is jelentős szerepe van a probiotikus oltóanyagnak, mint egy katalizátornak. Ennek alapja, hogy a tóban lévő tápanyagoknak, halaknak és növényzetnek egyensúlyba kell kerülnie. Ezért meggondolandó a halak túlzott etetése vagy éppen a növények „tápoldatozása“. Mindkettő indokolt lehet a rendszer kialakításánál, azonban tartós és eltúlzott alkalmazásukkal bizonyosan tápanyag túltengés jön létre. Ha azonban már létrejött a tápanyagok túlsúlya a halak és növényzet aktuális tömegéhez képest (amit a túlzott algásodásból és azt követő rothadási jelenségekből vehetünk észre), akkor a probiotikus kezeléssel kezeljük gyorsan a problémát, majd nekiállunk az egyensúly kialakításához. Ennek eszközei:
Halak etetésének, növények tápoldatozásának leállítása.Ha már nagyon felszaporodtak a halak, akkor indokolt lehet részbeni lehalászásuk, hogy csak annyi hal maradjon, amelynek elegendő táplálékot állít elő a rendszer. Ha ez megfelelő, akkor nem éheznek, de szaporodásuk leáll és tápszükségletük is megszűnik.
Növényzet telepítése. Főleg friss telepítésű tavaknál sokáig küzdhetünk az algásodással, amíg a növényzet nem fejlődik fel annyira, hogy a vízben lévő tápanyagokat az algák elől kivegyék. Célszerű minél több fajt telepíteni, hogy kitapasztaljuk, melyik érzi jól magát legjobban (víz összetétel, hőmérséklet, mélység, benapozás, stb.). Ügyelni kell a tavak kialakításánál, hogy elegendő sekélyebb rész is legyen, ahol aljzathoz rögzülő növények is megtalálják életfeltételeiket (gyökeresedés, fény). Hasznos lehet jelentős árnyékoló hatással bíró úszó növények vagy tavirózsa telepítése, mivel a fény kizárásával ez is háttérbe szoríthatja az algákat. Hatékony tápanyag hasznosítók a mesterséges „úszószigetek“, melyek egyben árnyékolnak is.
Kiöntözés. Különösen a kisebb, jelentős tápanyag felhalmozódást mutató tavaknál hatékony és gyors segítség lehet a probiotikus kezelés mellett, ha folyamatosan innen öntözzük a kertet (fákat, bokrokat, zöldségest, gyepet), majd friss vízzel pótoljuk. Ezzel a felesleges tápanyagokat tudjuk hasznosítani a kertben és az adagolt probiotikum jótékony hatásait ott is élvezhetjük.
További tippek:
Egyéb technológiai elemek illesztése. Mivel biológiai eszközről van szó, ezért nem javallott vegyszerek használata és egyéb olyan megoldások is kerülendők, amelyek életellenes alapon próbálnák a problémát kezelni (pl. UV lámpa, szűrők). A keringető rendszerek működtetése azonban segít eloszlatni a hatóanyagot a tóban és a tápanyagokat eljuttatni a növényekhez. Célszerű ennek kialakítását is a növényzethez alakítani (pl. a víz visszaforgatása a sűrűbb növényzetbe).
Tóba hulló falevelek.Az egyik fő forrása a tápanyag túltengésnek és igen gyakran a tómérgezéseknek. Ezért, különösen lombhullatásnál, tegyünk meg mindent, hogy csökkentsük mennyiségét, rendszeresen gyűjtsük össze a leveleket a felszínről.
Szezonális teendők.Tavasszal lehetőség szerint tekintsük át, milyen állapotban telelt át a növényzet, szükség esetén telepítsünk újakat. Nyáron előfordulhat, hogy túlszaporodnak a növényeink. Ha zavaró a tömegük (pl. úszótavakban), ritkítsuk óvatosan. Végezzük ezt inkább gyakrabban, mint ritkán sokat, mert átmeneti tápanyag többlet állhat elő, ami ismét az algáknak kedvezhet. Ősszel az első fagyok során elhaló felszíni vízi növényzet maradványait gyűjtsük össze, mielőtt elhalva lesüllyednek a mélybe. Az elszáradó víz feletti részeket vágjuk le, ne várjuk meg, míg a tóba kerülnek. Télen különösebb teendőink nincsenek, mind a mikrobiológiai, mind a felsőbbrendűek életfolyamatai lelassulnak, még tápanyag többlet esetén sem fenyeget az alga burjánzása. Tartós fagyoknál, amikor jégpáncél képződik, akkor már felléphetnek problémák. Ha ősszel sok szerves anyag (falevelek) került a tóba, azok lassan ugyan, de rothadnak a kezeletlen tó mélyén. Normálisan ez a hidegben elég lassú folyamat, kevésbé veszélyeztet, mint melegebb vízben. Ha azonban tartósan jég alá kerül a tó, a lassú folyamatból is felhalmozódhat annyi kénhidrogén, ami képes az egész elővilágot kipusztítani (növényeket, állatokat egyaránt). Erre majd csak olvadás után derül fény, természetesen már túl későn. Tápanyagok szempontjából és élővilágát tekintve egyensúlyban lévő tavaknál ennek kicsi a kockázata, különösen, ha rendszeres probiotikus támogatást is kap a vegetációs időszakban, mégis érdemes időnként léket vágni a jégbe vagy egy minimális vízáramlást fenntartani akár kis területen (pl. egy enyhe levegőporlasztással vagy keringetéssel), ami enyhébb fagyok során megakadályozza a jég teljesen légmentes záródását.
A Greenman Pond és PondStone termékek mint látjuk, önmagukban nem csodaszerek a kis tavak fenntartásában, számos technológiai elemmel kombinálva fejtik ki tényleges hatásukat. Alapvetően a tavi anyagforgalom biológiai alapokon nyugvó felgyorsításában és irányításával töltenek be lényeges szerepet, de tartós hatást ténylegesen csak a tápanyagok kivonásával tudunk fenntartani. Jelentős szempont, hogy alkalmazásukkal nem veszélyeztetjük sem a környezetünket, sem saját egészségünket, a természet saját eszközeivel érjük el az egyensúlyi állapotot egy általunk is megkívánt formában.