Magyarország talajainak többségének a szerkezete, termőréteg-vastagsága, víz-, levegő- és hőgazdálkodása, tápanyag gazdálkodása, biológiai aktivitása kedvező, ezáltal a termőképessége nagy. Ezeket a kedvező tulajdonságokat azonban a természetes talajpusztulási folyamatok és az emberi beavatkozások nagy mértékben károsítják. A talaj rendkívül összetett és változékony közeg. A talajpusztulási folyamatok üteme ma már az emberi tevékenység következtében olyan mértékben felgyorsult, hogy az már nincs egyensúlyban a talaj-megújulás és a talajképződés természetes folyamataival.
Hazánk 9 millió 303 ezer hektár területéből 7 millió 689 ezer hektár (82,6%) termőterület volt 2006-ban.
Az ország területéből a mezőgazdasági terület 62,5%-ot, az erdő pedig 19,1%-ot foglalt el. Az előbbi arány európai összehasonlításban magas, az utóbbi alacsony.
A mezőgazdasági termelésnek környezeti fenntarthatóság szempontból a legkritikusabb területe a szántóföldi növénytermelés. Magyarországon a szántóterület 4 millió 510 ezer hektár volt 2006-ban, az ország területének 48,5%-a (a mezőgazdasági terület 78%-a). Ebből 4 millió 423 ezer hektárt, a szántóterület 98%-át hasznosította a mezőgazdaság. A 2006. május 31-i állapot szerint a mezőgazdasági hasznosítású szántóterület 94%-át – 4 millió 156 ezer hektárt – borította vetésállomány. A vetetlen és a kipusztult terület nagysága egyaránt tovább növekedett, összefüggésben a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal. KSH adatok:
| Megnevezés | 2004 | 2005 | 2006 | 2005 | 2006 |
| 1000 ha | 1000 ha | 1000 ha | előző évi %-ában | előző évi %-ában | |
| Vetésterület | 4288,8 | 4245,7 | 4155,7 | 99,0 | 97,9 |
| Vetetlen terület | 120,9 | 142,7 | 178,9 | 118,0 | 125,4 |
| Kipusztult terület | 13,2 | 38,3 | 87,9 | 290,2 | 229,5 |
| Összesen | 4422,9 | 442,7 | 4422,5 | 100,1 | 99,9 |
A mezőgazdasági termelés és a környezetvédelem sok közös pontban találkoznak. Elkerülhetetlen a két terület tevékenységének összehangolása és hatékony együttműködése, mely nélkül nem valósítható meg a fenntartható gazdálkodás és a természeti erőforrások hosszú távú hasznosítása, megőrzése. Nyugat-Európában és a világ más fejlettebb részeiben már felismerték annak fontosságát, hogy a termelők szemléletét át kell hatnia az ökológiai szemléletnek. A világ számos országának mezőgazdaságában általánosan használt műtrágyáktól és különféle vegyszerektől remélt előnyök mellett egyre nagyobb figyelem fordul ezeknek a készítményeknek a káros hatásaira. A növényvédő szerek nemcsak a növényi kártevők, hanem számos hasznos élőlény és az ember számára is mérgezőek.
A mezőgazdaságban a természeti és környezeti szempontok figyelembevétele tekintetében hazánk lemaradásban van. A mezőgazdaság környezetterhelését és a vidéki térségek védelmének fontosságát a természet- és környezetvédelemmel foglalkozók később fedezték fel, mint az ipar és a városok környezeti problémáit. Magyarországon kevésbé elterjedt a peszticidekkel kapcsolatos környezeti tudatosság, holott közismerten a szermaradványok, különösen a lassan lebomló maradványok jelentősen károsítják az élő szervezetek immunrendszerét, hormonháztartását, rákkeltő hatásúak és fejlődési rendellenességet idézhetnek elő. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény pedig leszögezi, hogy a földhasználó köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodni, s a föld hasznosítása során olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állat-egészségügyi követelményeket is figyelembe veszi.
A fenntartható fejlődés érdekében csak olyan termelésnövelést szabad szorgalmazni, amely
- megőrzi a talaj termőképes állapotát és nem szennyezi a felszín alatti vizeket;
- megőrzi a növénytermesztés és az állattenyésztés genetikai erőforrásait;
- elősegíti a biológiai sokféleség, a biodivezitás fennmaradását;
- a humán táplálkozási lánc valamennyi szereplője számára az élő szervezetet nem károsító, s megfelelő beltartalmi értékű termékeket állít elő;
- melléktermékeivel és hulladékaival nem, vagy csak minimális mértékben szennyezi a környezetet;
- a vidéki népesség minél szélesebb köre számára biztosít munkaalkalmat és megélhetést;
- lehetővé teszi a termelés gazdaságosságának folyamatos fenntartását. (KSH)
Az Európai Unió mezőgazdaságának hosszú távú célkitűzése, hogy a gazdaságok jelentős része már középtávon környezetkímélő növény- és talajvédelmet folytasson, amelynek része többek között a környezetkímélő tápanyag-utánpótlás, a talajélet fenntartása és a hasznos szervezetek megóvása.
Nemzetközi Energia Ügynökség számítása szerint száz év múlva a fosszilis energiahordozók részesedése az energiafelhasználásban a mostani 90 százalék feletti arányról 50 százalékra fog csökkenni és a megújítható energiaforrásoknak kell helyüket elfoglalniuk. Ebben a mezőgazdaságnak sajátos szerep jut: a mezőgazdaság az az ágazat, amelynek hosszútávon energiafelhasználóból energiakibocsátóvá kell válnia.
Ezek a körülmények önmagukban is gyökeres szemléletváltozást igényelnek, s át kell hogy szőjék az agrárprogramot.

Az SCD Probiotikus Technológia által a természet egyedülálló erejét felhasználva lehetőségünk nyílik a „fenntartható mezőgazdasági termelés" megvalósíthatására.

Csökkenő tényezők:
Növekvő tényezők:
Az SCD Probiotkus Technológia egyik eszköze a Greenman Agro termék, mely élő kultúrát tartalmaz, ezért
A Greenman Agro termék jellemzői:
Adagolási javaslat:

A Greenman Agro-t alkotó mikrobiológiai törzs készítmény az SCD EM-Plus EU ÖkoP minősítéssel rendelkező, az EU (EWG) 2092/91 rendeletének megfelelő talajjavító szer, melyek a német Organikus Mezőgazdasági Kutató Intézet (FiBL) listáján szerepel és a Biokontroll Hungária Közhasznú Kft. által ökológiai gazdálkodásban engedélyezett készítmény.